{"version":"1.0","provider_name":"Dr Marcsi","provider_url":"https:\/\/drmarcsi.cafeblog.hu","author_name":"Dr Marcsi","author_url":"https:\/\/drmarcsi.cafeblog.hu\/author\/dr_marcsi\/","title":"Amikor a betegs\u00e9g d\u00f6nt","html":"<p>M\u00e9g csak r\u00f6vid ideje dolgoztam k\u00f6rzeti orvosk\u00e9nt, amikor az egyik h\u00e1zban l\u00e1togattam egy beteget. Besz\u00e9lt term\u00e9szetesen mag\u00e1r\u00f3l, a csal\u00e1dj\u00e1r\u00f3l \u00e9s mindezek mellett term\u00e9szetesen a szomsz\u00e9dokr\u00f3l. \u00c9rtes\u00fcltem arr\u00f3l, hogy kinek lesz r\u00f6videsen gyereke, kinek milyen a h\u00e1zass\u00e1ga \u00e9s ki milyen h\u00e1ziasszony. Szinte leveg\u0151t sem vett a n\u00e9ni, am\u00edg ezeket sorolta , majd elhallgatott. Ja, \u00e9s a M\u00e1rti\u2026.. Szomor\u00fa arccal folytatta: tess\u00e9k elk\u00e9pzelni, idegbeteg . Pedig fiatal. N\u00e9ha hallom, amikor kiab\u00e1l, s\u00edr. A sz\u00edvem szakad meg \u00e9rte. De h\u00e1t \u00fagyis meg tetszik ismerni majd.<\/p>\r\n<p>Elk\u00f6sz\u00f6ntem \u00e9s szinte el is felejtettem a sok \u00faj benyom\u00e1s k\u00f6zepette ezt a besz\u00e9lget\u00e9st. Egy napon betegh\u00edv\u00e1s \u00e9rkezett. \u201ea M\u00e1rti\u201d sz\u00fcleit\u0151l. M\u00e1rtihoz. Eddig nem tal\u00e1lkoztam vel\u00fck \u00e9s meglepett, hogy milyen id\u0151s f\u00e9rfi nyitott ajt\u00f3t. Bemutatkozott. \u0150 volt M\u00e1rti apja. \u00c9desanyja sem volt sokkal fiatalabb. Bevezettek egy sz\u00e9pen berendezett szob\u00e1ba, le\u00fcltettek. V\u00e1rtam. R\u00f6videsen besz\u00e9lni kezdett az apa \u00e9s elmes\u00e9lte az \u00e9let\u00fcket. 40 \u00e9v k\u00f6r\u00fcl voltak mindketten, amikor megismert\u00e9k egym\u00e1st. Egy \u00e9vig j\u00e1rtak jegyben mire elhitt\u00e9k, hogy v\u00e9gre megtal\u00e1lt\u00e1k a m\u00e1sik fel\u00fcket. \u00c9s h\u00e1t minden \u00e1ron gyereket akartak. Abban az id\u0151ben huszon \u00e9vesen sz\u00fcltek az asszonyok. Teh\u00e1t 43 \u00e9ves volt az \u00e9desanya, amikor \u00e9szlelte a terhess\u00e9g\u00e9t \u00e9s 44 mire megsz\u00fcletett csodasz\u00e9p kisl\u00e1nyuk. M\u00e1rti Irma Anaszt\u00e1zia. Mindk\u00e9t nagymama neve is j\u00e1rt a kisl\u00e1nynak. A nagysz\u00fcl\u0151k m\u00e1r nem \u00e9ltek. Nagy volt a boldogs\u00e1g. M\u00e1rti sz\u00e9pen fejl\u0151d\u00f6tt, ovis, majd iskol\u00e1s lett. Az \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9ge fel\u00e9 kezdett M\u00e1rti m\u00e1sk\u00e9nt viselkedni. Befel\u00e9 fordul\u00f3, z\u00e1rk\u00f3zott, kedvetlen lett, majd indokolatlanul kit\u00f6r\u0151 \u00f6r\u00f6mmel \u00e9rt\u00e9kelte az \u00e9letet. Orvoshoz vitt\u00e9k. Kider\u00fclt, hogy M\u00e1rti m\u00e1ni\u00e1s depresszi\u00f3ban szenved. Ezut\u00e1n sok szomor\u00fa, hull\u00e1mvas\u00fatra eml\u00e9keztet\u0151 \u00e9v k\u00f6vetkezett. M\u00e1rti senkivel nem bar\u00e1tkozott, rokkant lett. Kezelt\u00e9k. Igen er\u0151s gy\u00f3gyszereket kapott, amit vagy be tudtak adni neki, vagy nem.<\/p>\r\n<p>Egy napon \u0151rj\u00f6ngeni kezdett \u00e9s a sz\u00fcl\u0151k ment\u0151t h\u00edvtak. \u00dagy kellett visszar\u00e1ngatni M\u00e1rtit a negyedik emeleti folyos\u00f3 korl\u00e1tj\u00e1t\u00f3l. K\u00f3rh\u00e1zba ker\u00fclt, elme oszt\u00e1lyra. Hosszan kezelt\u00e9k. Ott ismerkedett \u00e9s bar\u00e1tkozott \u00f6ssze Zolival, aki ugyan ebben a betegs\u00e9gben szenvedett. Szerelem lett, amit mindk\u00e9t csal\u00e1d ellenzett. A k\u00e9t beteg fiatal folyton rosszul volt, \u00edgy gyakran ker\u00fcltek egyszerre k\u00f3rh\u00e1zba. Szinte \u00fagy t\u0171nt, megbesz\u00e9lt\u00e9k. Persze nem volt mobil telefon, M\u00e1rti\u00e9kn\u00e1l m\u00e9g vonalas sem. M\u00e9gis\u2026..<\/p>\r\n<p>Sokadik korh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1suk alkalm\u00e1val a fiatalok \u00f6sszevesztek. Zoli olyan \u00e1llapotba ker\u00fclt, hogy z\u00e1rt oszt\u00e1lyos kezel\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a fiatalok nem l\u00e1tt\u00e1k t\u00f6bb\u00e9 egym\u00e1st. Kib\u00e9k\u00fclni sem volt m\u00f3d.<\/p>\r\n<p>M\u00e1rti haza ment. Depresszi\u00f3ja \u00e1lland\u00f3sult, a k\u00e9t igen id\u0151s sz\u00fcl\u0151 akkor m\u00e1r csak vonszolta mag\u00e1t az \u00e9let minden napos gondjai, feladati k\u00f6zepette. M\u00e1rti n\u00e9ha Zolit emlegette. Nem mondt\u00e1k meg neki hogy Zoli egy rohama kapcs\u00e1n \u00fagy esett el a k\u00f3rh\u00e1zban, hogy koponyalapi t\u00f6r\u00e9st szenvedett \u00e9s azonnal meghalt. De \u0151 biztosan meg\u00e9rezte.<\/p>\r\n<p>\u0150sz lett. M\u00e1rti l\u00e1zas lett. Vizsg\u00e1latn\u00e1l semmit nem tal\u00e1ltam, de a l\u00e1za egyre feljebb ment. Este m\u00e9g adtam neki egy injekci\u00f3t rendel\u00e9s ut\u00e1n \u00e9s reggel ott akartam kezdeni a napot.<\/p>\r\n<p>Mentem is reggel 7-kor. A h\u00e1z el\u0151tt cs\u0151d\u00fclet, ment\u0151, rend\u0151rs\u00e9g.\u00a0 Bementem a kapun \u00e9s a f\u00f6ldszint k\u00f6vezet\u00e9n egy letakart test fek\u00fcdt. A rend\u0151r r\u00f6viden elmondta a t\u00f6rt\u00e9netet.<\/p>\r\n<p>M\u00e1rti delir\u00e1lt, a betegs\u00e9g d\u00f6nt\u00f6tt, az \u00e9p\u00fclet magas volt. \u00c9n pedig ott zokogtam a sz\u00fcl\u0151kkel\u2026.<\/p>\r\n<p>Meg csak akkor \u00e9rtettem igaz\u00e1n \u0151ket, amikor p\u00e1r \u00e9v m\u00falva \u00e9n is gyereket temettem\u2026\u2026<\/p>\r\n<p><img class=\"size-full wp-image-157 aligncenter\" src=\"https:\/\/drmarcsi.cafeblog.hu\/files\/2019\/09\/images_cms-image-000001528.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"300\" \/><\/p>","type":"rich"}